Átlagos állapotban vettük barátunk kérésére, egyben volt, működött, de volt teendő vele rendesen. Van úgy, hogy az orvos és páciense között is kialakulnak érzékeny szálak, ezt már jól ismerjük, de olyan is van, hogy mi is beleszeretünk restaurálás közben egy autórelikviába. Így volt ezzel a 69-es Buick Riviera GS modellel is. Érdekes, hogy nem a munka nehézsége, az alkatrészek beszerezhetősége, vagy a szenvedés fokmérője okozza ezt, hanem a végeredmény. Beleszerettünk a Riv-be. A cél nagyjából a szokásos volt, a lehetőségekhez képest megbízható és esztétikus legyen (túlzásoktól mentesen) és minden vizsgán simán guruljon át. Volt viszont benne egy egyedi kérés is: "hagyjatok benne egy kis patinát". Szimpatikus kérés volt, végre lehet olyan is, hogy nem baj, ha nem borotválkozós a króm, ha van pici fényezési hiba, ha a beltérben vannak minimális kopások, illetve a motortérben nem króm dominancia lesz (bár az is szép), hanem az eredetiségre törekedve meghagyjuk a hatvanas évek kiváló mérnökei által megtervezettnek. Röviden: leemeltük a karosszériát, hogy rendesen letakaríthassuk az alvázat és a padlólemezt, valamint, hogy újra cserélhessük az elporladt karosszériatartókat és azok szétrohadt csavarjait. A futóművet ripityára szedtük, fémig tisztítottuk és az alvázzal együtt szép selyemfényűre festettük. Természetesen a futóműben minden kopó alkatrész újra lett cserélve. A féknél volt sok fejvakargatás, több tétel hiányzott a kinti kínálatból, de le tudtuk végül gyártatni és a részleges fékrendszer felújítást megkapta. A motort és váltót kiemeltük. A motort teljesen szétszedtük (forgórészig), minden tömítést cseréltünk, vezérlést, pumpákat, teljesen új gyújtórendszert építettünk be, a karburátort csak takarítani és állítani kellett. Fémig tisztítottuk és a gyári piros Buick színűre festettük. A váltót elmostuk és csak a kartert+tömítést és a szűrőt kellett cserélni. Az üzemanyagrendszer, hűtőrendszer is részleges felújítást kapott. Teljesen új, dupla kipufogórendszert szereltünk fel, öblös, de nem hivalkodó, a teljesítményéhez és státuszához méltó hangzásút. A beltérben teljesen új alsó szőnyeget kellett legyártani, az ajtókon voltak hibák, kalaptartó, tetőkárpit (belül), valamint komplett csomagtartó. Kívül a külső tetőkárpitot cseréltük, szép munka volt...a régi alatt nagyon rossz állapotú volt a tetőlemez, de meg tudtuk menteni.A gyárihoz nagyon hasonló vinyl tetőt tettünk rá. Felpolíroztuk a fényezést több lépcsőben és az apróbb hibákat kijavítottuk. A díszléceket, tárcsákat szintén mind fel tudtuk újítani polírozással, kis egyengetéssel, új bolhákkal. Rengetget küzdöttünk kinti buherált  megoldásokkal (lámpanyitó pneumatika és mechanika, elektromos javítások, törött műanyagok, stb.) de úgy érezzük megérte. Azóta folyamatosan foglalkozgat vele elszántan a tulaj maga örömére is kisebb-nagyobb dolgokkal sikeresen. Egy nagyon jól autózható, pöccre induló, erőteljes és szép szerelemautó lett belőle, büszke OT rendszámos gép, igazi családtag. Kéne... :)

HD képek: https://photos.app.goo.gl/3G2k8mtqA35iNHU5A